A tanügyminisztériumi ellenőrző csoportjának Kovászna megyében végzett vizsgálatának eredményét tartalmazza a június 17-én keltezett 32 030-as és 33 129-es számú leirata, melyet megküldtek a minisztériumból a megyének. Ez a leirat tipikus nemzetikommunista vádirat, módszere a tények önkényes értelmezése, a valóság elferdítése. Mindez előkészíti az újabb románosítási hullámot. A dokumentum sok helyen valós tényekre épül, ismertette a helyzetet Márton Árpád képviselő, például valóban nincs elég képesített tanár a megyében. Ebből azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy 1989 előtt korlátozták a magyar tanárképzést, ez az eredménye, hanem azt, hogy sürgősen román tanárokat kell telepíteni a megyébe. A leirat magyarul beszélő románokról beszél, mint Ceausescu idejében. Az ellenőrök sokallták azt, hogy a megyében a tanulók 70 %-a magyarul tanul, holott ezt a magyarok aránya indokolja. Kifogásolták a magyarországi továbbképzést, de arról hallgattak, hogy a román tanügy nem biztosítja a magyar pedagógusok továbbképzését. Az ellenőrök felelősségre vonták Tulit Ilonát, amiért saját maga alkotta tankönyvből tanítja a magyart. Rákosi Zoltán főtanfelügyelő az ellenőrző csoport bírálatát fogadta el, egy követ fújt velük. Az ellenőrök megállapították még, hogy túl sok a magyar igazgató, nagyon sok magyar személyiségről neveztek el tanintézetet, ezen változtatni kell, végre kell hajtani a román nyelven folyó oktatás általánosítását a megyében. Elmarasztalták Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is. /Zsehránszky István: Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24, 26./
1996. július 2.
Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./
1996. november 8.
A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./
1996. november 16.
Márton Árpád képviselő a választási eredményeket értékelte. Háromszék megyében az RMDSZ több szavazatot kapott, mint 1992-ben, mégis ez az összes érvényes szavazathoz képest 6 százalékkal kevesebb volt, mint 1992-ben, azaz a román pártok mintegy 10 000 szavazattal többet kaptak, mint számítani lehetett. Nyilvánvaló, hogy ezek a 17 000 pótlistából kerülnek ki. Kik ezek? Turisták, katonák vagy csalás történt? Egy részük moldvai vendégmunkás. Több magyar ember ugyanis nem a helyi magyar cigányokra bízza a burgonya kiszedését, hanem Moldvából hozott vendégmunkásokkal dolgoztat. Mi lesz, ha ezek a moldvaiak ittmaradnak? /Márton Árpád: Választás: elszalasztott lehetőség. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1997. január 10.
Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./
1997. február 4.
Márton Árpád Kovászna megyei képviselő vállalta el Hunyad megy érdekképviseletét. Vállalta, hogy kéthavonta eljön a megyébe, ennek megfelelően jan. 31-én Déván járt, az RMDSZ-székházban, találkozott a megyei RMDSZ-vezetőkkel és az EMKE képviselőivel. Elsősorban iskolagondok jelentkeznek, továbbá a lerombolt emlékművek újraállítását is felvetették, továbbá az egyházi tuljadon visszaadásnak és az egyházi iksoláknak a kérdése. /Kelemen Gabriella: Mégis van képviselőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1997. április 9.
Márton Árpád RMDSZ-képviselő összegezte a parlament első száz napját. A koalíciós pártok nem mindegyike értett egyet a nemzeti kisebbségek jogainak megadásával. Az oktatási miniszter például még kinevezése előtt is ellenezte a tanügyi törvény módosítását. Álláspontja azóta sem változott hiába állt ki egyértelműen a miniszterelnök a gyors változtatások mellett. Márton Árpád hangsúlyozta a magyar egyetem fontosságát, a magyar politikusok felelősségét. Amennyiben júniusig nem sikerül töröltetni a tanügyi korlátozásokat, a felvételiző diákok nehéz helyzetbe kerülnek, és még több magyar szülő adja román iskolába gyermekét. /Új Magyarország, ápr. 9./
1997. április 22.
Április 22-én, kedden a Képviselőházban Kerekes Károly Maros, és Márton Árpád Kovászna megyei képviselők politikai nyilatkozatban válaszoltak Lazar Ladariu Maros, illetve Petre Turlea Kovászna megyei RNEP-képviselők újabb magyarellenes, uszító vádaskodásaira és hazug állításaira a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenyvizsgával, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos elmagyarosításával, üldözésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. május 7.
Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./
1997. május 7.
Máj. 7-én Kozsokár Gábor és Puskás Bálint szenátorok, illetve Birtalan Ákos és Márton Árpád képviselők felkeresték hivatalában Victor Ciorbea kormányfőt. A megbeszélés tárgya a Sepsiszentgyörgyön megkezdett csendőrlaktanya-építés vitatott ügye volt. A Kovászna megyei honatyáknak a környező lakótelepbe beékelődő építkezés leállítása mellett érvelő, dokumentumokkal alátámasztott előterjesztését a miniszterelnök megértéssel tudomásul vette. Tisztázódott, hogy jelenleg csupán állagmegőrző munkálatokat végeznek a helyszínen, ugyanakkor körvonalazódott egy kölcsönösen elfogadhatónak ígérkező kompromisszumos megoldás lehetősége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./
1997. május 20.
Máj. 20-án a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozása óta első ízben tartotta újjáalakuló plenáris ülését a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) Bukarestben, a Victoria Palotában, amelyben a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei 3-3 küldöttel képviseltetik magukat. Meghallgatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkájáról szóló beszámolót, megvitatták és elfogadták az NKT szervezési és működési szabályzatát és a testület 1997. évi költségvetését. Ez az összeg 6,3 milliárd lej. /Nem valami sok, az ország lakosságának 10 százalékát kitevő népességről van szó./ Az ülésen részt vett Tokay György kisebbségügyi miniszter, Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkár, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói és osztályvezetői is. Az ülés után ugyancsak a kormánypalotában sajtóértekezletet tartottak, amelyen részt vesz Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár is. A sajtó képviselői nem lehettek jelen az ülésen, ezt kifogásolta tudósításában Zsehránszky István. Az Ügyvezető Elnökség javaslata alapján Markó Béla megbízta Kovács Csaba és Márton Árpád képviselőket, valamint Kötő József ügyvezető alelnököt, hogy képviseljék az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22, 23./
1997. május 22.
Máj. 22-én, csütörtökön a szenátusban megvitatták és megszavazták a szenátorok és képviselők, valamint a parlamenti apparátus személyzetének javadalmazására vonatkozó 53/1991. sz. törvényt módosító, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő által kezdeményezett törvényjavaslatot. A törvénytervezetet a Képviselőház már korábban elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./
1997. május 28.
Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./
1997. május 31.
Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./
1997. július 5.
A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. július 8.
Júl. 8-án üléseztek Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett konzultatív szervként működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa művelődés-, egyház- és médiaügyi, pénzügyi, valamint oktatás-, tudomány- és ifjúságügyi bizottságai. A bizottságok munkálataiban az RMDSZ képviseletében részt vett Márton Árpád képviselő (a művelődés-, egyház- és médiaügyi bizottságban), Czédly József (a pénzügyi bizottságban) és dr. Kötő József ügyvezető alelnök (a művelődés-, egyház- és médiaügyi, valamint az oktatás- tudomány- és ifjúságügyi bizottságban).
1997. augusztus 30.
Augusztus 30-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Kozsokár Gábor szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők, Gazda László alprefektus és Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgató Tanácsának tagja Kovászna megyei körúton vett részt. A Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Baróton megtartott polgári fórumokon a résztvevők beszámoltak a nagyszámban megjelent érdeklődőknek az RMDSZ elmúlt 9 hónapi kormányzási szerepéről és válaszoltak a lakosság kérdéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./
1997. szeptember 1.
Szept. 1-jén tartotta tisztújító ülését az RMDSZ parlamenti csoportja. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének újraválasztották Verestóy Attilát, alelnöknek ugyancsak Hajdú Gábort, a titkár Puskás Bálint lett, a szenátus titkárává Kozsokár Gábort választották. A képviselőházi csoport vezetőjét, Varga Attilát is újraválasztották, alelnökök: Asztalos Ferenc és Márton Árpád, a titkár Ráduly Róbert. A képviselőházi titkár Kovács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1997. szeptember 11.
Szept. 11-én tartotta az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét, melyen Markó Béla szövetségi elnökön és Takács Csaba ügyvezető elnökön kívül részt vett Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Márton Árpád és Elek Barna képviselők. Az ülés végén Ráduly Róbert képviselő ismertette a kormány és a parlament tevékenységét, különös tekintettel a kisebbségeket és a fiatalokat érintő törvényekre és kormányhatározatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./
1997. szeptember 20.
Szept. 20-án és 21-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Emil Constantinescu államelnöknek és a koalíció felelős politikusainak határozottan fel kell lépniük az ellen a szélsőséges nacionalizmus ellen, amely Madrid óta eltelt időszakban a romániai közéletben és sajtóban az ellenzéknek köszönhetően felerősödött, fejtette ki beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki politikusok részéről fasisztoid megnyilvánulások is elhangzanak, nemcsak Funar polgármester szájából, azzal céllal, hogy megrontsák Magyarország és Románia viszonyát. Ezeket a törekvéseket egyes koalíciós politikusok is támogatják, például Dejeu belügyminiszter bizonyos állásfoglalásai vagy Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke, aki fellép saját pártja határozatai ellen. A kormányzatot az RMDSZ-szel kötött koalíciója miatt támadják. A koalíció működését a habozás, sok esetben az RMDSZ-szel kötött megállapodások ellenzése jellemzi. El kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek módosítása hónapok óta húzódik. - Markó Béla szorgalmazta a szekuritátés dossziék megnyitását. Az SZKT-n elvetették az Operatív Tanács politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SZKT-ülés között a szükséges döntéseket továbbra is a szövetségi elnöknek kell meghoznia. Vitát váltott ki a tiszteletbeli elnök hatáskörének kérdése is. "Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tiszteletbeli elnök politikai tevékenysége" - válaszolta Tőkés László püspök a Népszabadság kérdésére. Hozzátette: "folytatódik a követett periferizálásom." Szept. 21-én az SZKT az RMDSZ alapszabály-tervezetet vitatta meg. Az SZKT kifutott az időből, így az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két dokumentumot, az alapszabály módosítását csak részben, a programtervezetet viszont nem tudta megvitatni. Ezért Markó Béla javaslatára bizottságot hoznak létre a kongresszus elé kerülő dokumentumok szövegének véglegesítésére. - Az SZKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták viszont azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. Az SZKT-n Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője "Kongresszus előtti politikai erkölcsi válság az RMDSZ-ben" címen osztogatta sokszorosított röpiratát, illetve az SZTK kolozsvári ülésen elhangzott felszólalását és más dokumentumokat. Katona Ádám élesen ostorozta a "román és magyar nyelvű hírközlést", amelyet szerinte az RMDSZ-en belüli hatalom birtokosai bevontak a hatalom megőrzésért, illetve a jogos kritika elhallgattatásáért vívott harcukba. Székelyföld militarizálásának alátámasztására Katona Ádám statisztikai kimutatást közölt: Székelyudvarhely és környékén a rendőrök száma az 1989 előtti 129-ről 1995-ig 290-re emelkedett, az utóbbiak közül csak 44 tud magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
1997. október 22.
A háromszéki RMDSZ Márton Árpád elnök kézjegyével ellátott tiltakozó állásfoglalást adott közzé az újabb magyarellenes nacionalista kampánnyal szemben. A dokumentumban a szervezet aggodalmának ad hangot a Hargita és Kovászna megyékről szóló álhírek terjesztésével kapcsolatban, amit az 1990 óta folyó nacionalista, uszító kampány szerves részének nevez. Az állásfoglalás ugyanakkor hiányolja, hogy mindeddig elmaradt a hatalom részéről az ilyen hangok nyílt, határozott elítélése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./
1997. október 28.
Okt. 28-án az RMDSZ három képviselője szólalt fel napirend előtt a képviselőházban a sajtó és egyes ellenzéki politikusok szándékosan zavart és feszültséget keltő nacionalista megnyilvánulásaival kapcsolatban. Politikai nyilatkozatában Márton Árpád Kovászna megyei képviselő részletes adatokkal cáfolta azon véleményeket, miszerint a románokat elnyomják a két magyar többségű megyében. Sepsiszentgyörgyön a román nemzetiségűek minden intézmény vezetőségében nagyobb arányban vannak képviselve, mint lakossági arányuk (23%). A katonai és belügyminisztériumi egységek, az SRI /titkosrendőrség/, a Pénzügyőrség és a Számvevőszék vezetői kivétel nélkül románok, a bírók 75%-a, a minisztériumok decentralizált intézményei vezetőinek 50%-a, az állami vállalatok vezetőinek 34,6%-a, az orvosok 28%-a román nemzetiségű. Ugyanakkor a román pedagógusok száma 553-ról 848-ra nőtt az elmúlt hét évben és 14 iskolában létesítettek román tagozatot. - Antal István megcáfolta az Adevarul és az Evenimentul Zilei egy-egy rosszindulatú és szenzációhajhász cikkét a székelyföldi helyzetről. Mivel az egyik cikk a Kolping Családok Egyesületét is alaptalanul vádolja Antal István röviden ismertette ezen 150 éves szervezet nemzetközi megbecsülést kiváltó munkáját. - Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő a "22" című hetilap alapján idézett egy régóta Sepsiszentgyörgyön elő román filozófiatanárnőt, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy egyes nacionalista politikusok és újságírók szándékosan megtévesztik a közvéleményt. "Így éreznek az európai gondolkodású Kovászna megyei románok és jó lenne, hogy ha ezt a hozzáállást tenné magáévá minden román, nemcsak a Hargita és Kovászna megyeiek" - fejezte be felszólalását Tamás Sándor képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./ Az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában megjelent cikkről van szó, erről: okt. 22-i jegyzet.
1997. október 30.
Okt. 30-án Bukarestben tartották a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában résztvevő szervezetek képviselőinek rendkívüli összejövetelét, melynek célja a nov. 12-i plenáris ülés előkészítése, napirendjének megállapítása volt. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a plenáris ülésen megvitatásra kerül a sürgősségi kormányrendelettel módosított oktatási illetve közigazgatási törvény alkalmazása, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, a kisebbségi törvény kidolgozásának módozatai, valamint a 83/1995-ös törvény módosítási javaslatai. A tervek szerint a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának plenáris ülése el fog fogadni egy nyilatkozatot is a hazai xenofób megnyilvánulások ellen. A RMDSZ részéről Kötő József ügyvezető elnök-helyettes, Márton Árpád képviselő és Czédly József Bukarest alprefektusa vett részt a megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./
1997. november 18.
Nov. 18-án tárgyalta a képviselőház a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amit a Hargita-Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetett helyzetével kapcsolatban kezdeményeztek. Az RNEP által kezdeményezett egyszerű indítványt a román kormánykoalíciós pártok frakciói nevében felszólaló honatyák visszautasították, rámutatva arra, hogy a benne felsorakoztatott vádakkal tulajdonképpen az ellenzéki pártok önmagukat minősítik, hiszen kormányzásuk idején - hat évig - semmit sem tettek a most felpanaszolt gondok megoldásáért. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának nevében felszólaló Varga Attila frakcióvezető politikai, jogi és erkölcsi szempontból közelítette meg az indítványt, amelyet elfogadhatatlannak, hazugnak és nemzeti gyűlölködést szítónak nevezett, a benne javasolt intézkedések sorát pedig alkotmányellenesnek és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezménnyel ellentétesnek minősítette. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, frakcióalelnök, a tanügyi bizottság alelnöke konkrét adatokkal cáfolta az indítvány célzatos, az igazságot elferdítő, provokatív állításait mind a szóbanforgó megyékben eszközölt magyar tőkéjű beruházásokra, mind pedig a román tanügyi személyzet és más szakemberek ún. elüldözésére, diszkriminációjára vonatkozóan. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő cáfolta a kézdivásárhelyi gyermekotthon román gyerekeinek elmagyarosítására vonatkozó vádakat, és azt a követelést, hogy a "gyermekotthonok egész oktatási programja román nyelvű legyen", egyszerűen nevetségesnek nevezte, hiszen ezekben az intézményekben nem folyik oktatás, csak szabadidős foglalkozás és a másnapi iskolai napra való felkészülés. A román templomok romos helyzetével kapcsolatban az RMDSZ-képviselő rámutatott arra, hogy a kommunista rendszer döntötte le azokat, és valamennyi a görög-katolikus egyházé volt, másrészt a Vacaroiu-kormány csupán az ortodox egyháznak nyújtott – hat milliárd lejes – támogatást, sem a görög-katolikus, sem a történelmi magyar egyházak nem kaptak költségvetési pénzt. Hivatalos statisztikai adatokkal alátámasztott felszólásában Márton Árpád frakcióalelnök pontról pontra cáfolta az egyszerű indítvány Kovászna megyei románság elleni diszkriminációra vonatkozó állításait és felhívta a figyelmet a javasolt intézkedések alkotmányellenességére. A vita után a Képviselőház 183 ellene és 97 mellette leadott szavazattal elvetette az RNEP egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157.sz./
1997. november 22.
Nov. 22-én rendkívüli küldöttgyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. Az ülésen Markó Béla beszámolt a szövetség kormánykoalíciós tevékenységéről, a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalások menetéről, valamint a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott koalíciós tárgyalásokról, a kormányrendelet helyzetéről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ezt követően Márton Árpád, a háromszéki RMDSZ elnöke tartott beszámolót a szervezet munkájáról, majd a részvevők megvitatták és módosították a szervezet szabályzatát, a kézdivásárhelyi területi szervezet önállósodása után kialakult helyzetnek és az V. kongresszuson elfogadott alapszabályzatnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./
1997. november 23.
Nov. 23-án Sepsibükszádon Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád képviselő és Balogh Gábor polgármester a földtörvény módosításáról, az új törvény rendelkezéseiben rejlő lehetőségekről beszélgetett az érdeklődőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. december 10.
Dec. 10-én Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyben Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke vett részt. Az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet dec. 9-i szenátusbeli vitája és egyes cikkelyek megszavazása nyomán válságos helyzet alakult ki, mert az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai tevékenységét és veszélyeztetve látja a további koalíciós együttműködést. Az államelnökkel folytatott megbeszélés fő témája az oktatási törvény, valamint a Székelyudvarhelyen kialakult helyzet volt. Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek nyelvén egyetemek és fakultások létrehozását. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a következő napokban nyilvánosan is megfogalmazza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán kialakult nacionalista légkörre vonatkozóan, és egyetértett az RMDSZ vezetőivel abban, hogy minél előbb meg kell találni a konkrét megoldást az oktatási törvény megfelelő formában való elfogadására. Az RMDSZ vezetői az államelnöknek is kifejtették, hogy a koalíciós pártok vezetőitől is határozott fellépést várnak a magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások visszaverésében. - A Székelyudvarhelyen kialakult helyzet kapcsán az államfő egyetértett abban, hogy a csereháti intézmény eredeti rendeltetését - nevezetesen hogy az a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen - meg kell őrizni, és hogy az érintett felek közti egyeztetéssel ki kellene alakítani egy, az intézményt felügyelő közös igazgatótanácsot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1998. január 6.
Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./
1998. január 8.
Jan. 8-án Puskás Bálint szenátor, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők Kovásznán találkoztak az Orbai széki községek polgármestereivel. A találkozón a földtörvény alkalmazásának aktuális kérdéseiről folyt tanácskozás. Ugyancsak jan. 8-án Puskás Bálint szenátor és Márton Árpád képviselő Egerpatakon, majd Rétyen találkozott a választópolgárokkal. E találkozókon a földtörvény alkalmazásáról, a családi orvos választására vonatkozó rendelkezésről, az RMDSZ helyzetéről, valamint szervezési kérdésekről folyt hasznos eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./
1998. január 19.
Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./
